Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok egy túratárs tollából

2009.08.16

Szigligeti túra utáni gondoltok

 

Sok gondolat kavarog fejemben, és nem is tudom, hogyan kezdjem el. Talán így ;).

 

Én mostanában csatlakoztam a "Zsuturatárs" kis csapatához, de egyáltalán nem bántam meg, rengeteg élményben volt részem. Minden alkalmat megragadok, hogy részt tudjak venni a túrákon, és igen elszomorít, ha olykor, olykor ki kell hagynom egy-egy túrát.

 

Eddig Szigliget volt számomra az egyik legkedvesebb. Több szempontból is. Először is a város és a környéke is gyönyörű, bár csak legalább fele ilyen szép, tiszta és rendezett lenne minden Magyarországi település.

Másod sorban a kis csapat, mint minden alkalommal, most is hamar megtalálta a közös hangot, és mint rég összeszokott túrázós baráti kör hamar jó, mondhatni családias hangulat alakult ki.

 

Kép

És mivel három a Magyar igazság, és végtére is randi-túráról lévén szó, megismerkedtem olyan lánnyal, aki akár szívemhez is közel állhatna, de ezt majd máskor ;). Mindenesetre leendő túra társak, nem reménytelen a kezdeményezés, szóval gyertek és próbáljátok ki.

 

A túráról még néhány gondolat. A reggel, mint midig nehezen indul, már csak a felkelést tekintve is, és az előző napi buli fülünkben csengő neszei egyáltalán nem könnyítik meg a készülődést. Azért még a találkozó helyére érünk, ami néha igen eldugottnak tűnik, felébredünk.

 

Gyors ismerkedés, amiből a nevek soha nem maradnak a fejben, persze érdekes a túra végére már kívülről tudjuk. Majd elindultunk, igaz két csoportban, de ennek is meg volt az oka. A túra tervezett útvonala olyan, mint a fűrészeléshez húzott egyenes, ami néha merőlegessé válik a fűrészlaphoz képest. Röviden nem szentírás. Szóval, ha valamit útközben látunk egy gyors kérdés "Megnézzük?" és hamar útba ejtjük.

A hangulat jó, míg kezdetben mindenki igyekszik szolidan viselkedni, hamar feloldódunk, és széles jókedv jellemzi a túrát.

Szigligetről nem akarok sokat mesélni, beszeljenek a képek, és érdemesebb élőben megnézni.

 

Kép És persze a túra alatt igaz mindenki figyel a másikra, és segítjük egymást, de ha valaki nagyon szimpatikus, annak öröm kezet nyújtani, figyelmességből, és jó érzés, ha elfogadják, szóval az első érintés nem is olyan nehéz, bár ez csak az út kezdete, És nem jelenti azt, hogy ezen az úton végig is megyünk, de minden hétvége egy új kalandot, feltöltődést, élményt ígér.

 

 

Ha gondolataim rövid megfogalmazása, leírása kapcsán kedvet kapsz, gyere, Téged is szívesen látunk, érezd jól magad közöttük.

                                                                                    

                                                                                                      Misi

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.