Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.10.29. Túra a Rákóczi-mogyorófához

2011.10.29

 

Sziasztok !39830061-1-.jpg

           

A mai napi túrám a

Rákóczi-mogyorófához  hív benneteket.

 

Találkozó:

2011.10.29.  8:30 óra

Alsópetény, Fűzfasor utca 2.

Római katolikus templom

 

Megközelítés :

Tömegközlekedés itt :  http://www.menetrendek.hu/ 

Levezettem de te is nézz utána mielőtt útnak indulsz.

Budapest-Nyugati pályaudvarról  indul vonat Vácra 6:41 órakor ( érkezés 7:23 )

Vácról autóbusz állomásról indul busz Alsópetényre : indulási idő 7:45 óra. 

 

Visszafelé 16:53-kor indul busz Vácra, vonat pedig Budapestre a Nyugati pályaudvarra 17:54 órakor.

 

Velem személyautóval : Budapest, Népliget, Üllői úti felüljáró alatt 7:15 óra

3/4 fő esetén 770/580.-Ft

Vissza csak a Váci vasútállomásig tudlak vinni, onnan vonat………..

 

 

Táv: 19 km
Szintemelkedés: 541 m
Haladási átlagsebesség : 2,5 km/h

 

Útvonal  : Alsópetény templom – Zsidótemető – Kecske-kő – Romhányi-hegy – Szénégető – Rákóczi-mogyorófa – Sós-patak – Gyakor-haraszt – Rovnya – Peres – Diósvölgy-árok – Cser-tó - Adreánszky-kúria  parkja - Gyurcsányi-Prónay kastély - Alsópetény templom

 

 

Útvonal :  http://turistautak.hu/routes.php?id=4422

 

  

Alsópetény kb. 600-700 lakosú szlovák nemzetiségű település,  neve Péter személynév korai alakjából, a Pete kicsinyítőképzős változatából származik. Birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként itt írta a híres Hármaskönyvet (Tripartitumot), mellyel 1514-re készült el és évszázadokon át a nemesség jogforrása lett, hatása pedig egészen 1945-ig tartott. 

32121-1-.jpgMai napon a templomtól indulunk túránkra, de előbb körbe járjuk. A római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját Jeszenszky István 1724-ben átépíttette,  felhasználta hozzá a régi anyagokat. A diadalív kronosztikonos felirata szerint 1759-ben Bacskadi Pál és felesége, Hunyadi Anna beboltoztatta, kórust építtetett, renováltatta, befedette és oltárt állított benne.

Ha bejutunk a templomba bent gótikus, keresztboltozatú szentélyben egy XVIII. század közepéről származó barokk főoltárt találunk. Az oltárképen Szent István látható, amint felajánlja a koronát. A templom mellett  külön áll a kétemeletes barokk harangtorony ami a  XVIII. században épült.  Körülötte  homokkő sírköveket találunk  1781-1880 közötti időszakból. A templomtorony szomszédságában áll a  Werbőczy-gúla. Alépítménye egy régebbi, törtkő falazatú kripta, oldalán kronosztikonos felirattal, mely szerint az emlékművet özvegy Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia állíttatta családi kriptája fölé 1796-ban, a település egykori birtokosának, Werbőczy Istvánnak emlékére. 100_6828-1-.jpg

Ezzel be is fejezzük a templom körbejárását és elindulunk lefelé a lépcsőn a faluba, majd emelkedve kifele haladunk onnan a Zsidótemető irányába. Valamikor aránylag nagy lélekszámú zsidó közösség élt itt. A temető a falu felett, a hegyoldalban helyezkedik el, és kb. 250 – 300 sír van benne. A  legrégebbi sír  1790-es évekből való, az utolsó  2004-es („Blanka néni elment” Új Élet 2004. szept.1).

A temető elhagyása után továbbra is felfelé haladunk Kecske-kő felé egészen a 2_rakoczi_mogyorofa-1-.jpgRomhányi-hegyig majd onnan a Szénégető mellet lefelé ballagunk  egészen Romhányig.  

A faluban pedig meg sem állunk a Rákóczi-mogyorófáig. A szájhagyomány úgy tartja, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem az itteni kápolnától irányította 1710. január 22-én a Lókos mentén zajló ütközetet és ennek emlékére ültették a török mogyorófát. Mások szerint az akkor már terebélyes mogyorófa alatt állott a fejedelem sátra. A fa eredetét illetően olyan legenda is él, hogy a fejedelem egy rodostói látogatójával, azzal a megbízatással küldött haza egy facsemetét, hogy azt ültesse el az utolsó magyarországi csatája színhelyén. Melyik az igaz ? …………

A fa megcsodálása után  két lehetőség tárul elénk : ha jó időnk van a mogyorófánál fogyasszuk el ebédünket, amennyiben rossz időnk lesz keresünk egy kocsmát, forralt bor vagy ki mit kíván a szendvicse mellé ital erejéig.  

Ebéd után a Sós-patakon keresztül haladva majd annak vonalát követve indulunk utunkra .  Végig megyünk a Gyakor-haraszton emelkedve  és a Rovnya mellett elhaladva eljutunk a Peresig.

p___ratlan_k___rnyezet-1-.jpg

Majd továbbhaladva a  Diósvölgy-árok mellett egészen a Cser-tóig. A tó többfunkciós árvízcsúcs-csökkentő tározó, gyakorlatilag horgásztó, alapterülete 5.2 ha, vízutánpótlásáról a Kőhegyi–forrás gondoskodik. Szennyezetlen, kristálytiszta vize ad otthont vízi és madárvilágnak egyaránt.  

A tó mellet elhaladva rátérünk az aszfaltos útra majd elhagyjuk a turista jelzést és áthaladunk  a XIX. században épült klasszicista stílusú Adreánszky-kúria  2 hektáros parkján. A kúriát ne is keressétek  mert elpusztult de  a kertészlak valahol még megtalálható.  A park botanikai értékei miatt természetvédelmi terület, de a II. világháború óta elhanyagolt , "őserdei" állapotban van. Az elpusztult kúriában született báró Andreánszky Gábor professzor, a hazai paleobotanika egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert egyénisége.58115762bbd63569778f71d8c7b3615a-650x480-1-.jpg

Kiinduló pontunk felé haladva útközben még megnézzük kívülről a Gyurcsányi-Prónay kastélyt és annak ősfás parkját . A kastély 1750 körül épült barokk stílusban , jelenleg három épületből (nagykastély, kiskastély és egy melléképület) áll.  Ahogy már említettem bemenni nem tudunk a kastély és parkja magánterület, rendezvényhelyszínként üzemeltetik.  

A  kastély kerítését elhagyva  vissza is érkeztünk kiindulópontunkhoz az Alsópetényi templomhoz és ezzel a mai napi túránk itt véget ér.

Remélem  ez az őszi túra elnyerte tetszéseteket és velem tartotok.

 

Zsu

 

zsuzsifull@gmail.com

 

 

 

 

 

 

 

pa310119.jpg

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 2011.10.29. Túra a Rákóczi-Mogyorófához

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.