Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.11.26. Bajótról a Tokodi pincevölgybe

2011.11.26

 

 

Sziasztok !

        

Ezen az őszi túrán a Jankovics-barlangba és ha szerencsénk van egy kis újborozásra hívlak benneteket.

                                                                   300px-bajot-02-1-.jpg

Találkozó: 2011.11.26. 8:00 óra

 Bajót, Bánk bán tér 11.

 Római katolikus templom

 

Megközelítés : Tömegközlekedéssel reggel 8-ra nem lehet oda jutni.

                       

Ha autós vagy illetve ha utas lennél jelentkezz nálam a zsuzsifull@gmail e-mail címre  és megpróbállak összehozni benneteket.     

 

Velem személyautóval : Szigetcsép – M0 – M1 – Zsámbék vonalon

Gáborral  Budapestről  : 06-30-4070272  ( 2 hely van még )

 

 

Táv: 18 km
Szintemelkedés: 765 m
Haladási átlagsebesség : 2,5 km/h

 

Visszaérkezés a kiindulópontra  előreláthatólag 16:00-kor +/- 1 óra .
( A túra olyan tempóban és pihenőkkel halad, hogy ez teljesüljön. Ezt kérem minden résztvevő vegye figyelembe ! )

 

 

06-bajot-oreg-ko-1-.jpgÚtvonal : Bajót templom – Öreg-kői 2. számú Zsomboly – Öreg-kő forrás – Öreg-kői 1. számú zsomboly – Jankovics-barlang – Öreg-kő – Öreg-kő alatti szőlők – Péliföldszentkereszt – Látó-hegy – Mogyorósbánya – Kőszikla – Tokodi pincevölgy – Új-hegy – Kő alja – Mogyorósbánya – Erdő alatti földek – Muzslai erdő – Öreg-kő forrás – Bajót Muzslay forrás

 Útvonal : 

http://turistautak.hu/routes.php?id=4472

 

 

Bajóton a Római katolikus  Szent Simon és Júda templom elől indulunk a mai napi túránkra. Templom legrégebbi része a torony a  13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg a falu első birtokosa Bajóti Simon ispán volt. A torony eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett.  A várban  valószínűleg  a mai szentély helyén állt egy kisebb templom. 1899. szept. 6-án tűzvész pusztította el a tornyot és a tetőzet nagy részét, amit Vaszary Kolos hercegprímás építtetett újjá. Ha bejutunk bent három, kézzel faragott fa oltárt találunk. A templom megnézése után elindulunk kifelé a faluból és elhaladunk a Öreg-kői 2. számú zsomboly mellett.

 

gerecse-bajot-oreg-ko-ii-2-.jpg

 

Zsomboly :  egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang.  A zsombolyok, vagy más néven vertikális (függőleges) barlangok bejárása a barlangászat egyik legkülönlegesebb ága. A megfelelő technika kialakulásáig a zsombolyok gyakorlatilag el voltak zárva a felfedezők elől.

Mivel se kötelünk se gyakorlatunk se engedélyünk ahhoz, hogy lemenjünk.

765269-1-.jpgTovább haladuk  felfelé a hegyre és elmegyünk az  Öreg-kő forrás mellett ami egyes források szerint időszakos forrás más információk szerint pedig a 80-as évekre elapadt. A lényeg víz nincs benne.  

 

A forrás elhagyása után ismét egy zsomboly mellett haladunk el, még pedig a változatosság kedvéért  az Öreg-kői 1. számú Zsomboly mellett. A barlang 1988 óta fokozottan védett természeti érték, hossza 115 méter. Falait jól fejlett gömbüstök és gömbfülkék tagolják amit mi sajnos nem tudunk megnézni mivel a  36 m mélységű, 80 m hosszú rendszer bejárati aknája le van zárva.  Így tovább haladunk egy olyan barlanghoz amit meg is tudunk nézni.

 

Ez a barlang a  Jankovics-barlang. A hatalmas szádával tátongó, 35 méter hosszú, 20 méter magas bejárata mögött hatalmas csarnok húzódik, amit egy felszínre nyúló kürtő követ. A járatok hossza 88 méter, a barlang csarnokát az ásatások sorozata bővítette ki.

Ha megcsodáltuk a barlangot felkapaszkodunk az Öreg-kő 2010_0403hunor0017-1-.jpg375 méter magas csúcsára ahonnan  nagyszerű a kilátás a Dorogi-medencére.  Geológiai érdekesség a 375 méter magas Öreg-kő keleti oldala. Ha megcsodáltuk a tájat az Öreg-kő alatti szőlőknél legyalogolunk Péliföldszentkeresztre.  

 

A „település” és környéke ősidők óta lakott hely volt, 1388-ban Zsigmond király az akkori esztergomi érseknek adományozta, attól kezdve Péliföld egyházi birtok.

Majd a templomos lovagrend háza állt itt amely a török idején lepusztult. A romok közé több jámbor remete vonult vissza a világ elől ami 1763-ban megüresedett . Helyére Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtet a nazarénusoknak. Majd a pálos rend letelepedését kísérelték meg de ezek sem tudtak itt meghonosodni. 1913-ben a  kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága veszi át, de  1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták majd 1992-ben visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket.

 

A  Szalézi rend :

Bosco Szent János fiatal papként találkozott franz_von_sales-1-.jpgTorino utcáin a szegény, iskolázatlan, remény és cél nélkül kóborló fiatalokkal. Érezte, hogy tennie kell értük valamit. Hosszas küzdelmek és áldozatok árán  1859. december 18-án Torinóban megalapította a Szalézi Szent Ferenc Társaságot amelynek célja : az ifjúság oktatása és nevelése iskolákban, szakiskolákban és különféle ifjúsági intézményekben.

 

A turista jelzésen haladva elsőnek a Lourdes-i barlangot látjuk meg amit  1930-as években építtettek. Majd iszunk a Szent kútból.  A település azért lett zarándokhely mert azt állítják, 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. A következő megnézni való ami az utunkba esik a Kálvária. A XVIII. századi szoborcsoport, minden stációja más-más stílusban épült. S végül oda érünk a Kegytemplomhoz.  A műemlék  barokk templomot 1735-ben Eszterházy Imre hercegprímás építtette. Ő nyilvánította hivatalosan is 1989-1-.jpgPéliföldszentkeresztet búcsújáróhelynek.  A templomnak kitűnő akusztikája van. A főoltár a szentségi trónusig vörös márványból készült 1763 körül.  Itt találjuk még a Don Bosco Házat ami 1932-ben épült főiskolának.

 

Ha kinézelődtük magunkat ezen a szenthelyen elindulunk felfelé a Látó-hegy felé majd lefelé Mogyorósbányára.

 A település lakossága 900 körül mozog, de a kis létszám ellenére ősidők óta lakott hely és ahogy a Magyarországi kis településekkel szokott lenni a török időben elpusztult.  1437-ben az óbudai apácák, (klarisszák) szereznek birtokjogot, akik a 18. Század elején tótokat” és németeket telepítettek ide. 1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában, így a lakosság ez idő tájt a „kőszén ásásá”-val foglalkozott. A településen mi egyetlen egy nevezetességet nézünk meg az  pedig a  Római katolikus Szűz Mária neve templom  ami  a XVII. században épült, román stílusban. Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.

 

 Ha ezt megnéztük el is indulunk kifele a 1304522504_195515427_3-tokodi-pince-elado-telek-1-.jpgtelepülésről a Kő-hegy irányába. Elhaladunk a Kőszikla mellett és elérünk a Tokodi pincevölgybe.

 

A pincevölgy több évszázados múltra tekint vissza. Több pince és a bennük található prések és egyéb régi feljegyzések árulkodnak a XIX. századi pincevölgy életéről. A pincerendszer több völgyből áll. Ezek közül a leghosszabb a Nagy-völgy, amin mi felmegyünk az Új-hegyre és reménykedünk benne, hogy legalább egy pincébe találunk valakit aki  tud nekünk újbort adni.  De ez csak remény.

Akár, hogy is sikerül utunkat a   Kő alja felé folytatjuk, hogy újra bekukkantsunk Mogyorósbányára.  Majd azt elhagyva felfelé indulunk a  Erdő alatti földek mellett a  Muzslai erdőbe, hogy a már ismert úton a Öreg-kő forrás mellett elhaladva vissza érjünk Bajótra. 

A településen egy 26461686-1-.jpgkis frissítőért még lesétálunk a Muzslay forráshoz.  A diszkutat Dr. Muzslay István jezsuita pap, leuweni professzor, Bajót Község Díszpolgára készíttette. A forrás  környékbeliek által jól ismert, kitűnő vizű a turistatérkép még Csobogóként említi.  Miután koccitunk egy utolsót a kút vizéből búcsút veszünk egymástól.

 

Remélem  ez az őszi túra elnyerte tetszéseteket és velem tartotok.

 

Zsu

 

 

 

oktmogyorsbnyatokoddorog-1-.jpg

 

A mappában található képek előnézete 2011.11.26. Bajótról a Tokodi pincevölgybe